Szabolcs-Szatmár-Bereg

Hermánszeg a Szatmári-síkságon fekvő középkori eredetű, Szamos-háti település. Szamossályi község keleti oldalán, a szabályozás előtti Szamos egyik nagy kanyarulatánál, a Holt-Szamos jobb partján, Mátészalkától 23 km-re K-DK-re fekszik. Nevének Hermán előtagja a hadfi, harcos jelentésű Hermann személynévből származhat, a "szeg" utótag pedig éles folyókanyart jelent, mely utal a Szamos melletti földrajzi elhelyezkedésére. A táj szépségét az ártéri növénytársulások, ligeterdők, régi folyómeder-maradványok gazdag vízivilág változatossága jellemzi, amely helyenként érintetlenül pompázik. A természetbarátok a környéken olyan növény-ritkaságokat is megfigyelhetnek, mint a fehér tündérrózsa, a zergeboglár, a pázsitlevelű nõszirom, az erdei madárhúr, a csomós palka. A bokros, ligeterdős, rétekkel tarkított terep kisebb vadakban igen gazdag: sok a nyúl, a fácán, a fogoly, szárcsa, vadkacsa és más víziszárnyas, de ugyanakkor vaddisznók, őzcsapatok, rókák is fellelhetők. A természetfotósok lencsevégre kaphatnak halászó gémet, néha kócsagot is, kisebb ragadozó madarakat, héját és réti sast is. A Szamos holt medre, amely Szamossályi és Hermánszeg között található, igazi halban gazdag horgászparadicsom: márna, kecsege, keszeg, harcsa, csuka, ponty, süllő akadhat horogra.

Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szatmári tájegységében, az Erdőháton, a Túr-folyó mellett található település. Kölcse, Szatmárcseke, Tiszakóród, és Kömörő által közrefogott Szatmári Tiszahát területén helyezkedik el. Területe 1522 ha. A Túr 99 kanyarával öleli át 16 km hosszan.

Komlódtótfalu község az ország északkeleti szegletében, a Szatmári-síkságon, a román-magyar határtól néhány kilométerre található kis település. Területe teljesen sík, az Alföld része. Külterületén szántóföldek, rétek és kisebb vizes területekkel, nádasokkal tarkított erdősávok találhatók. A falu környékén lévő néhány hektár erdőt lágy lombúak, így éger, fűz és nyír alkotják. A mocsárrétek és az ecsetpázsitos rétek kisebb területet borítanak. A lágyszárú fajok közül a pázsitlevelű nőszirommal, a csomós palkával és az erdei madárhúrral találkozhatunk.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felén, a szatmári Erdõháton fekszik Csaholc község. A falu határában folyik a Túr folyó. A megye székhelyétől, Nyíregyházától keletre, mintegy 100 km-re található a 19,35 km²-en elterülő település. A 491-es útról Mándnál leágazó alsórendű úton közelíthető meg. A környező településekre távolsági autóbuszjáratokkal lehet eljutni.

A település Magyarország ÉK-i részén, a Szatmári-síkságon, a Túr és a Szamos által övezett “Erdőháton” fekvõ völgyi falu, mely nagy részben az északi irányban folyó Tapolnok-patak keleti, illetve nyugati partján terül el. A Tapolnok szabályozása az 1930-as években készült el, elõtte csaknem évenként szenvedett árvizektõl a település.

Vállaj a Délkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 67 km-re, a román határ mentén található település. A 471-es útról Nyírbátornál leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás Mátészalka-Ágerdőmajor útvonalon, Ágerdőmajoron van.

A Szatmári-síkon, Nyíregyházától észak-keletre, az ukrán határ mentén, közel Romániához elterülő település. Közvetlenül a Batár-patak partján található. A falutól keletre folyik a Tiszába torkolló Batár-patak, ami egyben az országhatárt is jelenti. Ez a patak választja el a települést Ukrajnától.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti szegletében fekvő településünk lakossága nevében köszöntöm az irántunk érdeklődőket. Településünk a Magyar-Ukrán határ mentén helyezkedik el, ahol az országhatárt a Tisza folyó jelenti. A Szatmári-Tiszaháton a csöndes, faragott tornácos házakkal teli településen kanyargózik tovább az út. Móricz Zsigmond tette híressé, amelyről 1942-ben így írt: “ Csécse ott fenn a Tiszaháton, a szőke Tisza partján a hatvankét házból álló kis falu, amely úgy körül van véve gyümölcsössel, szilvásokkal, hogy ha az ember szekérrel közeledik felé, semmit sem lát belőle távolról, csak a gyümölcserdőt, és annak a közepén a pompás fatornyot, hegyiben egy kopja gombbal...".

Nagyszekeres a Szatmári-Erdőháton fekvő település. Szalagtelkei soros elrendezésűek. Lakói a közép- korban királyi szolgák voltak, akik szekerezéssel, fuvarozással foglalkoztak. Ennek emlékét őrzi a helynév, melynek "Nagy" előtagja a Kisszekerestől való megkülönböztetést szolgálja. A falun keresztül folyik a Szenke-Gőgõ patak. Határában nagy területeket borítanak ecsetpázsitos rétek. A lágyszárú fajok közül főként csomós palkával, erdei madárhurral és pázsitlevelű nőszirommal találkozhatunk. Állatvilágára a kisvadak jellemzőek. A madarak közül megtalálható itt a gólya, fecske, fácán stb. Éghajlata mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az uralkodó szélirány az északi és a déli. A csapadék évi összege 650-670 mm, a középhőmérséklet 9,6-9,7°C, az évi napsütéses órák száma 1960-1970. Talaja öntésagyagokon kialakult réti és fiatal öntéstalajokból áll. Megközelíthető Budapest irányából a 4-es főúton Nyíregyháza felé, majd a 471-es úton haladva Fehérgyarmatig, és az onnan leágazó alsórendű úton érhetõ el. Rendszeres autóbusz járata van Fehérgyarmatról. A Mátészalka-Zajta vasútvonal a települést érinti.

A nyírségi homok és Ecsedi-láp találkozását kelet-nyugati irányban metsző magyar-román országhatár közelében a Kraszna folyó mellett - Nyíregyházától mintegy 62 km-re - fekszik Mérk nagyközség. Neve személynévből keletkezett egyesek szerint magyar névadással, a régi magyar nyelvben népszerű Mérk személynév alapján, amely talán a szláv eredetű Mirk személynévből ered. Más felfogás szerint a helység névadója valószínűleg Merch, a szatmári németek ispánja lehetett.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mentén, a szeszélyesen kanyargó Tisza ölelésében fekszik. A község kiváló kirándulóhely, ahol az épített környezet éppúgy felejthetetlen élményt nyújt mint az érintetlen természet. Kellemes kikapcsolódást talál az, aki a Magyarországra itt belépõ Tisza-folyó partján nyaral, vagy csónakkal evezve gyönyörködik a táj szépségében. Természeti látnivaló még az önkormányzat által helyi természeti értékké nyilvánított "fehér nyárfás" a Tisza-partján.