Szabolcs-Szatmár-Bereg

Hermánszeg a Szatmári-síkságon fekvő középkori eredetű, Szamos-háti település. Szamossályi község keleti oldalán, a szabályozás előtti Szamos egyik nagy kanyarulatánál, a Holt-Szamos jobb partján, Mátészalkától 23 km-re K-DK-re fekszik. Nevének Hermán előtagja a hadfi, harcos jelentésű Hermann személynévből származhat, a "szeg" utótag pedig éles folyókanyart jelent, mely utal a Szamos melletti földrajzi elhelyezkedésére. A táj szépségét az ártéri növénytársulások, ligeterdők, régi folyómeder-maradványok gazdag vízivilág változatossága jellemzi, amely helyenként érintetlenül pompázik. A természetbarátok a környéken olyan növény-ritkaságokat is megfigyelhetnek, mint a fehér tündérrózsa, a zergeboglár, a pázsitlevelű nõszirom, az erdei madárhúr, a csomós palka. A bokros, ligeterdős, rétekkel tarkított terep kisebb vadakban igen gazdag: sok a nyúl, a fácán, a fogoly, szárcsa, vadkacsa és más víziszárnyas, de ugyanakkor vaddisznók, őzcsapatok, rókák is fellelhetők. A természetfotósok lencsevégre kaphatnak halászó gémet, néha kócsagot is, kisebb ragadozó madarakat, héját és réti sast is. A Szamos holt medre, amely Szamossályi és Hermánszeg között található, igazi halban gazdag horgászparadicsom: márna, kecsege, keszeg, harcsa, csuka, ponty, süllő akadhat horogra.

Komlódtótfalu község az ország északkeleti szegletében, a Szatmári-síkságon, a román-magyar határtól néhány kilométerre található kis település. Területe teljesen sík, az Alföld része. Külterületén szántóföldek, rétek és kisebb vizes területekkel, nádasokkal tarkított erdősávok találhatók. A falu környékén lévő néhány hektár erdőt lágy lombúak, így éger, fűz és nyír alkotják. A mocsárrétek és az ecsetpázsitos rétek kisebb területet borítanak. A lágyszárú fajok közül a pázsitlevelű nőszirommal, a csomós palkával és az erdei madárhúrral találkozhatunk.

A nyírségi homok és Ecsedi-láp találkozását kelet-nyugati irányban metsző magyar-román országhatár közelében a Kraszna folyó mellett - Nyíregyházától mintegy 62 km-re - fekszik Mérk nagyközség. Neve személynévből keletkezett egyesek szerint magyar névadással, a régi magyar nyelvben népszerű Mérk személynév alapján, amely talán a szláv eredetű Mirk személynévből ered. Más felfogás szerint a helység névadója valószínűleg Merch, a szatmári németek ispánja lehetett.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti szegletében fekvő településünk lakossága nevében köszöntöm az irántunk érdeklődőket. Településünk a Magyar-Ukrán határ mentén helyezkedik el, ahol az országhatárt a Tisza folyó jelenti. A Szatmári-Tiszaháton a csöndes, faragott tornácos házakkal teli településen kanyargózik tovább az út. Móricz Zsigmond tette híressé, amelyről 1942-ben így írt: “ Csécse ott fenn a Tiszaháton, a szőke Tisza partján a hatvankét házból álló kis falu, amely úgy körül van véve gyümölcsössel, szilvásokkal, hogy ha az ember szekérrel közeledik felé, semmit sem lát belőle távolról, csak a gyümölcserdőt, és annak a közepén a pompás fatornyot, hegyiben egy kopja gombbal...".

A Szatmári-síkon, Nyíregyházától észak-keletre, az ukrán határ mentén, közel Romániához elterülő település. Közvetlenül a Batár-patak partján található. A falutól keletre folyik a Tiszába torkolló Batár-patak, ami egyben az országhatárt is jelenti. Ez a patak választja el a települést Ukrajnától.

Vállaj a Délkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 67 km-re, a román határ mentén található település. A 471-es útról Nyírbátornál leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás Mátészalka-Ágerdőmajor útvonalon, Ágerdőmajoron van.

A település Magyarország ÉK-i részén, a Szatmári-síkságon, a Túr és a Szamos által övezett “Erdőháton” fekvõ völgyi falu, mely nagy részben az északi irányban folyó Tapolnok-patak keleti, illetve nyugati partján terül el. A Tapolnok szabályozása az 1930-as években készült el, elõtte csaknem évenként szenvedett árvizektõl a település.